A 20. születésnapját ünneplő alapkezelő továbbra is kitart a megbízható szakértőkkel aktívan végzett portfoliokezelés és a lokális piaci környezetre nyitott folyamatos termékfejlesztés mellett.
A 20 évvel ezelőtti, néhány tucat alapot kitevő 285 milliárd forintról nőtt huszonegyszeresére az alapkezelői piac mérete. Az Aegon Alapkezelő indulásakor a BUX-ban szereplő 20 részvényből alig 4 maradt meg és tudta növelni értékét, a többi kivezetésre került, közülük több mint 10 jelentős értékvesztés után. Ez is jól mutatja, hogy milyen turbulens piacon kellett helytállnia a befektetési piacon a portfoliómenedzsereknek.
A 20. évforduló kapcsán tartott visszatekintésben Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója három fő szakaszt emelt ki a piacot és saját működésüket érintően.
Míg a kezdeti időszakban az ezredforduló előtt a magas kamatkörnyezetben a kötvények és pénzpiaci alapok is kielégítő hozamot biztosítottak, a későbbiekben új alapok megalkotására, a portfoliók változatos kínálatára volt szükség a növekvő tőkebeáramlásból minél nagyobb részesedésért folyó versenyben.
Az abszolút hozamú alapok kategóriájának megalkotása fűződik Magyarországon az Aegon Alapkezelőhöz, mind az Aegon MoneyMaxx – mint Magyarország első abszolút hozamú befektetési alapja –, mind az Alfa Abszolút Hozamú Alap 2006-os indulása óta legnépszerűbb alapjai az alapkezelőnek, és számos díjjal büszkélkedhetnek ezek a termékek, valamint Bakos Ádám és Loncsák András vezette portfoliókezelői csapata.
Az Aegon Alapkezelő általában is távoltartja magát az ingatlanpiactól, így a 2008-as válságot sokkal könnyebben vészelte át a befektetési piac sok más szereplőihez képest. A 2011. március 31-én a nyugdíjpénztári kezelt alapok elvesztését sokkal nagyobb fordulatként élte meg a cég, amire azonban termékinnovációval tudott választ adni: olyan, hosszútávú befektetési termékeket indítottak, melyek az öngondoskodási célra életkortól és anyagi helyzettől függően többféle alkalmas megoldást nyújtanak.
A 20. évforduló utáni időszak főbb kihívásaiként a portfoliókezelésben is növekvő automatizációt, a szabályozói kihívásokat és az alacsony kamatkörnyezetben az alapkezelői díjak nehezebb kitermelhetőségét jelölte meg a vezérigazgató.
Kadocsa Péter szerint erre a magas hozzáadott értékű, a szakértelmet értékké alakítani képes portfoliókezelési szolgáltatások adhatnak csak választ. Mint rámutatott: mind az OTP, mind a MOL, mind a Magyar Telekom múltjából több olyan példa hozható, amikor a passzív portfoliokezelési attitűd azonnal realizálta volna az átmeneti veszteségeket, hiszen az MSCI indexbeli súlyuk csökkenése után mindig óriási növekedéseket produkáltak ezek a vállalati papírok. Ugyanezek a reakciók veszélyeztetik a hozamokat a passzívan, vagy akár mesterséges intelligenciával kezelt portfoliókban. Nem utolsósorban pedig az alapkezelői elköteleződés, az ügyfelek pénzéért a szabályzatokon túlmutató felelősségérzet az, ami előnye egy aktív portfoliókezelő csapatnak. Példaként a Panoráma alapot említette Kadocsa Péter: az alapkezelő nem feltétlenül legjobban teljesítő termékének menedzselésében éppen az ügyfelek iránti tiszteletből hajtottak végre átalakításokat, így az elmúlt egy évben már az Aegon Alapkezelő legmagasabb hozamot produkáló termékei közé ugrott.
Mindazonáltal az Aegon Alapkezelő sem mond le a technológiai fejlődés nyújtotta befektetési lehetőségekről: Megatrend néven indított alapjukban a globális változásokhoz kapcsolódó iparágak papírjaiba fektetnek: ilyen a klímaváltozás, az ipar 4.0, a mesterséges intelligencia, vagy a biotechnológia. Ehhez speciális szakértők tanácsaira is támaszkodnak, kihasználva az Aegon Asset Management nemzetközi szervezete által biztosított együttműködési lehetőségeket.
